Az elmúlt évben a magyar közvélemény-kutatások szinte példátlan káoszt mutatnak. Ugyanarra az időszakra vonatkozóan teljesen eltérő eredmények láttak napvilágot arról, hogy valójában ki áll az élen: a kormányzó Fidesz vagy az új kihívóként megjelent Tisza Párt.
2025 decemberében például a Magyar Társadalomkutató azt mérte, hogy a Fidesz 13 százalékpontos előnyben van. Ezzel szinte egy időben a 21 Kutatóközpont ennek épp az ellenkezőjét állította: szerintük a Tisza vezetett, méghozzá 17 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a Fideszhez és a Tiszához kedvező mérések között akár 30 százalékos eltérés is megjelent, ami messze túlmutat a szokásos 3–4 százalékos hibahatáron.
Ez már nem egyszerű módszertani különbség. Itt valaki, vagy valakik, nagyon félremérnek. A kérdés az, hogy kik, és ami még fontosabb: ki vezet valójában, és mennyivel reálisan.
Mit mondanak a valódi számok?
Mivel a közvélemény-kutatások önmagukban egyre kevésbé megbízhatók, érdemes visszanyúlni a legutóbbi valódi választási adatokhoz, és abból kiindulva készíteni egy durva, de logikailag következetes becslést.
A 2024-es európai parlamenti választáson a pártok az alábbi eredményeket érték el:
Fidesz: körülbelül 2 000 000 szavazat
Tisza Párt: körülbelül 1 350 000 szavazat
DK: 366 000 szavazat
Mi Hazánk: 300 000 szavazat
Momentum: 160 000 szavazat
Egyéb kisebb pártok, beleértve a Kétfarkú Kutya Pártot is: körülbelül 326 000 szavazat
Ez összesen valamivel több mint 4,5 millió szavazat.
Részvétel és protestszavazás
Fontos körülmény, hogy a 2024-es európai parlamenti választás részvétele szokatlanul magas volt. Mindössze körülbelül 10 százalékkal maradt el a 2022-es országgyűlési választás részvételétől. Ez azért lényeges, mert az európai parlamenti választásokat sok országban, így Magyarországon is, gyakran a kormány elleni protestszavazás eszközeként használják. Franciaországban ez már régóta bevett jelenség, de 2024-ben itthon is erősen érzékelhető volt.
Ha ebből indulunk ki, akkor logikus feltételezés, hogy az a körülbelül 10 százaléknyi választó, aki nem ment el az EP-választásra, nagyobb arányban lehetett kormánypárti. De még ha ezt nem is fogadjuk el teljes mértékben, egy 50–50-es megoszlás is reális minimumfeltevés.
DK, Momentum és az átvándorló szavazatok
A 2024-es választás egy másik fontos tanulsága, hogy a DK esetében a leggyengébb közvélemény-kutatási eredmények bizonyultak a legpontosabbnak a tényleges szavazáson. Ha ezt a mintát követjük, akkor a DK országos támogatottsága jelenleg nagyjából 1–2 százalék körül mozoghat.
Ez azt jelenti, hogy a korábban DK-hoz kötődő szavazók jelentős része más ellenzéki erőhöz vándorolt, és ennek legnagyobb nyertese egyértelműen a Tisza Párt lett. Reálisan körülbelül 6–7 százaléknyi szavazó áramolhatott át ide.
Ezzel a korábbi, gyakran mért 44 százalék Fidesz és 30 százalék Tisza arány 44 százalék Fidesz és 37 százalék Tisza felállássá módosul.
Ha ehhez hozzávesszük a Momentum gyakorlatilag eltűnő támogatottságát, további 3 százalék kerülhet át a Tiszához, így az arány 44 százalék Fidesz és 40 százalék Tisza lesz.
Mi történik a kisebb pártokkal?
A kisebb pártok szavazótábora hagyományosan nagyon instabil. Ha a Kétfarkú Kutya Pártot kivesszük a képletből, mivel protest- és viccpártként sajátos logikával működik, akkor a maradék kisebb pártok összesen nagyjából 4 százaléknyi mozgatható szavazót jelentenek.
Ha ezek jelentős része taktikai szavazás miatt a legerősebb kihívóra voksol, akkor a Tisza támogatottsága elérheti a 44 százalékot, míg a Fidesz szintén 44 százalékon állhat.
Mit jelent ez reálisan?
Ez a számítás nem jóslat, hanem egy logikai modell. Nem állítja, hogy pontos lesz, de összhangban van a tényleges választási adatokkal és a választói viselkedés ismert mintáival.
A legfontosabb következtetés nem az, hogy ki nyer, hanem az, hogy jelenleg rendkívül szoros a verseny. Reálisan egy statisztikai értelemben vett döntetlen, vagy legfeljebb 1–2 százalékos különbség látszik a két nagy tömb között.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy azok a Fidesz-szavazók, akik 2024-ben is a kormánypártra voksoltak, ezt a Novák Katalin-ügy után tették meg. Ez arra utal, hogy a keménymag rendkívül stabil, és további botrányok önmagukban valószínűleg nem okoznak tömeges lemorzsolódást.
Összegzés
Mindent egybevetve jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, hogy bármelyik oldal biztosan vezetne. A közvélemény-kutatások közötti extrém eltérések inkább politikai és módszertani torzulásokat tükröznek, mint valós választói mozgásokat. A rendelkezésre álló adatok alapján a legreálisabb forgatókönyv egy rendkívül szoros, kvázi döntetlen állás a Fidesz és a Tisza között.
Ha ez így marad, a 2026-os választás kimenetele nem országos trendeken, hanem részvételen, mozgósításon és az egyéni választókerületeken fog eldőlni.
