Az Egyesült Királyság beleegyezett abba, hogy engedélyezi az Egyesült Államok számára brit katonai bázisok használatát iráni rakétalétesítmények elleni, úgynevezett védelmi csapásokhoz – erősítette meg Keir Starmer miniszterelnök. A döntés egyre fokozódó közel-keleti feszültségek és Irán rakétaképességeivel kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette született meg.
A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a washingtoni kérést alapos mérlegelés után hagyták jóvá, azzal a feltétellel, hogy bármilyen katonai lépés korlátozott, arányos és kizárólag védelmi jellegű lesz. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság nem törekszik konfliktusra Iránnal, ugyanakkor szükségesnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a további instabilitás megelőzése egy már most is feszült térségben.
A brit katonai bázisok, különösen az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok által közösen használt létesítmények, régóta fontos szerepet töltenek be az amerikai katonai műveletekben. Bár a kormány nem nevezte meg konkrétan, mely bázisok jöhetnek szóba, elemzők szerint az angliai támaszpontokat gyakran használják légi utántöltésre, hírszerzési együttműködésre és nagy hatótávolságú műveletek támogatására. Ezek használata a meglévő brit–amerikai védelmi megállapodások keretein belül történne.
A bejelentést megelőzően Irán fokozta katonai aktivitását, beleértve rakétateszteket és a térségben működő fegyveres csoportok támogatását. Nyugati kormányok régóta figyelmeztetnek arra, hogy Irán bővülő rakétaprogramja nemcsak regionális, hanem nemzetközi biztonsági kockázatot is jelent. Amerikai tisztviselők szerint az esetleges csapások célja az elrettentés, valamint a rakétaindítási képességek gyengítése lenne, nem pedig polgári vagy politikai célpontok támadása.
A Downing Street forrásai hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyság szerepe elsősorban az infrastruktúra és a logisztikai támogatás biztosítására korlátozódna, nem pedig a közvetlen katonai részvételre. A miniszterelnök kiemelte, hogy a parlamenti hagyományok és a nemzetközi jog továbbra is központi szerepet játszanak a döntéshozatalban, és a kormány folyamatosan egyeztet szövetségeseivel és diplomáciai partnereivel a szélesebb körű konfliktus elkerülése érdekében.
A döntés vegyes reakciókat váltott ki a brit politikai életben. Egyes ellenzéki politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország egy újabb közel-keleti konfliktusba sodródhat anélkül, hogy erről teljes körű parlamenti vita zajlana. Szerintük még a védelmi jellegű támogatás is növelheti a megtorlás kockázatát, és alááshatja a diplomáciai megoldások esélyét.
Mások, köztük több tapasztalt védelmi szakértő, megvédték a lépést, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyságnak régóta fennálló kötelezettségei vannak legfontosabb szövetségese felé, valamint felelőssége a kollektív biztonság fenntartásában. Véleményük szerint a bázisok használatának engedélyezése nem egyenlő a háború támogatásával, hanem az elrettentést szolgálja egy különösen feszült időszakban.
Nemzetközi szinten is óvatos reakciók érkeztek. Iráni tisztviselők figyelmeztettek minden olyan külföldi szerepvállalás ellen, amely katonai infrastruktúrájukat célozza, és provokatívnak nevezték a döntést. Eközben európai partnerek visszafogottságra intettek, és hangsúlyozták a diplomáciai csatornák nyitva tartásának fontosságát.
A brit kormány egyelőre nem közölte, mennyi ideig marad érvényben a bázisok használatára vonatkozó megállapodás, annyit azonban jeleztek, hogy azt a helyzet alakulásának függvényében rendszeresen felülvizsgálják. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél jelenleg a további eszkaláció megelőzése, miközben az ország kiáll szövetségesei mellett és védi közös biztonsági érdekeit.
