A legfrissebb lengyelországi közvélemény‑kutatások szerint Donald Tusk pártja hosszabb ideje 8–10%-kal vezet a fő jobboldali ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) előtt, ami jelentősen eltér a legutóbbi parlamenti választáson mért eredménytől, amikor a PiS még körülbelül 4%-os előnyben volt – ez nagyjából 12%-os elmozdulást jelent Tusknak a javára. Ennek több oka is van. Egyrészt a jobboldali tábor tovább fragmentálódik: a radikálisabb Konföderáció és más jobboldali csoportok növekvő támogatottsága elvonja a szavazatokat a hagyományos PiS‑től. Másrészt úgy tűnik, hogy a PiS mérsékeltebb, centrumhoz közelebb álló szavazói közül is egyre többen pártolnak át Tusk pártjához, mert nem értenek egyet a radikális jobboldali retorikával.
Emellett jelentős tényezőként emlegetik a nemzetközi politikai környezetet is, különösen a „Trump‑hatást”. Donald Trump amerikai elnöksége alatt kialakult geopolitikai helyzet Európában is polarizációt hozott. Több lengyel politikai szereplő és választó számára vonzó alternatívát jelentett a populista, konzervatív politika, amelyet korábban a PiS is részben képviselt Trump első elnöksége alatt. Ugyanakkor sok lengyel polgár csökkentett bizalommal tekint Trump irányába, és nem tartja őt megbízható biztonsági szövetségesnek, ami részben visszahúzza a radikális jobboldalt. A 2025‑ös elnökválasztáson a PiS‑jelölt Karol Nawrocki egyes értelmezések szerint a Trump‑inspirálta jobboldali erők támogatását is élvezte, ami részben magyarázza a jobboldal vegetálását és az erősödő megosztottságát. Ez a „Trump‑hatás” tehát kettős: egyrészt inspirálja a radikális jobboldali narratívákat, másrészt sok mérsékeltebb választót elriaszt és inkább a centrista, pro‑EU irány felé tolja őket, amit a Tusk‑vezetésű párt képes hasznosítani. Összességében látható, hogy a belső politikai, ideológiai és nemzetközi tényezők egyaránt alakítják Donald Tusk pártjának erősödő pozícióját a lengyel választók körében.
