Kim Dzsong Un 100%-kal nyert a tegnapi nemzeti választáson
Észak-Koreában tegnap országos választást tartottak, amelyen a parlament, vagyis a Supreme People’s Assembly képviselőit választották meg. A hivatalos eredmények szerint a részvétel szinte teljes volt: a választásra jogosult állampolgárok körülbelül 99,99 százaléka jelent meg a szavazáson. A jelentések szerint minden jelölt a szavazatok 100 százalékát kapta meg. Az állami média ezt az ország vezetője, Kim Jong Un iránti teljes támogatás bizonyítékaként mutatta be.
A választási rendszer azonban több szempontból is szokatlan. A legtöbb választókerületben csak egyetlen jelölt szerepel a szavazólapon. Ezeket a jelölteket már a választás előtt kiválasztják a politikai szervezetek és a hatalomhoz kötődő intézmények. Emiatt a választók valójában nem több jelölt közül választanak, hanem arról döntenek, hogy jóváhagyják-e az egyetlen jelöltet.
A szavazás módja is eltér a legtöbb ország gyakorlatától. Ha egy választó támogatja a jelöltet, egyszerűen jelölés nélkül dobja be a szavazólapot az urnába. Ha valaki ellene szeretne szavazni, akkor ki kell húznia a jelölt nevét a lapon. Ez a folyamat látható lehet a szavazóhelyiségben jelen lévő tisztviselők számára, ezért a gyakorlatban nagyon ritka, hogy valaki nyíltan ellene szavazzon.
A választásokhoz kapcsolódó törvények és szabályok is különlegesek. A szavazás hivatalosan állampolgári kötelességnek számít, ezért a részvétel rendkívül magas. Az állam gyakran közösségi eseményként szervezi meg a választás napját: sok helyen zene, zászlók és ünnepi hangulat kíséri a szavazást. A részvételt a munkahelyek és helyi közösségek is nyomon követhetik.
Az ilyen eredmények nem újak az ország történetében. Hasonló, szinte tökéletes számokat jelentettek a korábbi vezetők idején is, például Kim Jong Il és az államot megalapító Kim Il Sung uralma alatt. A választások így elsősorban nem politikai versenyként működnek, hanem olyan eseményként, amelynek célja az egység és a lojalitás bemutatása.
A külföldi elemzők gyakran rámutatnak arra, hogy a rendszerben nincsenek nyílt politikai kampányok, pártok közötti verseny vagy nyilvános viták. Emiatt a választás inkább megerősíti a már létező politikai struktúrát, mintsem új vezetőket vagy irányokat hozzon létre. Ennek ellenére az ország hivatalos kommunikációja a választást a nép akaratának egyértelmű kifejezéseként mutatja be.
